Training Log Archive: atomcica

Szilvás/ Hosszúnak indult, közép lett.
https://connect.garmin.com/modern/activity/1764699...
A pénteki hasmenésem azt hittem, hogy szombat délre kezelhetővé tettem. Ennek fényében szombat este próbáltam feltölteni az energia raktáraimat. Hiba volt, mert labilis gyomrom még nem állt készen eme tettre. Már éjszaka jelentkeztek a tünetek, alig aludtam valamit, reggel pedig egyértelmű jelét észleltem az újbóli hasmenésnek. Így a reggelim 2 dl. kóla és 10 db. széntabletta volt. Kicsit vaciláltam, hogy menjek-e a Szilvásvárad Maratonra, de mivel Zsóti klubtársamnak megígértem, hogy elviszem, így nem hagyhattam cserben. A verseny előtt magamba tuszkoltam egy banánt és egy 3/4 energia szeletet, amit leöblítettem még 9 db széntablettával. Kicsit buzorgott a bélrendszerem, de úgy ítéltem meg, hogy rajthoz állok. 165-ös pulzussal haladtam felfelé (nálam ez 95 %), azt hittem, hogy gyors vagyok, de az emberek körülöttem vészesen fogytak. Wattok terén nem tudtam maradandót produkálni. Ráadásul feltérve a műútról a meredek terepre, sikerült túlváltanom, és a lánc már megint beesett a sor és a küllők közé, ahová be is szorult. Ez nem is lett volna baj, csak megakadt a lendületem, és ráestem a felsőcsőre. Az esést bal heregolyóval sikerült tompítanom. Annyit mondtam, int Shrek: " Áúúúúú!" No ekkor gondoltam arra, hogy tele van a t...m az egésszel. Innentől végigporoszkáltam a középtávot. Érdekes emberek haladtak el mellettem, de a már többszörösen összezúzott pszichémre már semmi nem tudott nyomást gyakorolni. Ahol kettévált a hosszú és a középtáv, megálltam pihizni. Levágattam a versenybírónak a chipemet, ettem-ittam, és legnagyobb megdöbbenésemre megjelent vagy 8 hosszútávos kollega a frissítőn. Ez egy kicsit szöget ütött a fejemben: ezen emberek hol voltak eddig, ugyanis azt hittem, hogy az utolsó helyen kullogok. Eme felfedezés nem térített el ama gondolatomtól, hogy feladjam a hosszút, és így is cselekedtem. A verseny végén található lejtőt, még a tavalyinál is jobban kimosta az esős időjárás. Majd kiesett a szemem a rázkódástól. Hangosan visszasírtam az össztelós bringámat. A célban aztán Kiss Józsi manuális vizsgálata során kiderült, hogy a gumijaimban minimum 3,5 bár, van, de inkább 4. Nem is csoda, ha rázott az út!!!! A pumpámat kidobom, mert annak órája 2 bar nyomást mutatott, mikor felpumpáltam a gumikat verseny előtt. Röviden ennyi. A sors valamiért nem akarja, hogy Cica bácsi kerékpározzon. Gondolkodóba estem a szezon további kimenetelét illetően.

C • Ne gondolkozzál... 2

Kipróbáltam a bringám, és a vastagbelem.
https://connect.garmin.com/modern/activity/1759894...
Jelentem a bringám lánctányérjai eddig jól kultiválják a wattokat.
A vastagbelem spriccolása is úgy tűnik, sikeresen megállítódott a maroknyi széntabletta orális alkalmazásától.
Ez öröm-bódottá!
Amennyiben holnap elkezdem érezni az erőt is nyüzöge porhüvelyemben, akkor még talán végig is tudok menni a Szilvás-hosszún 6 óra 06 perces idővel.

Bányahegy és vissza.
https://connect.garmin.com/modern/activity/1758062...
Néhány fartlekk jelleget beletettem, de a többi az darálós volt.

Bükkszentkereszt kör. Üveghuta-hegyrésztáv.
https://connect.garmin.com/modern/activity/1755925...
Az Üveghuta Kupa útvonalát végig résztávoztam. A gyorsaknál felvittem a pulzusomat 165-re (ez nálam 95 %), ezt tartottam még 10 másodpercet és kész. Kb 300 méterek voltak a gyors szakaszok. Közöttük addig tekertem lassan amíg a pulzusom lement 120-ra és aztán gyáááá! Visszafelé még síkon mentem 3 hosszú erőset (~ 50 km/h). Elfáradtam.

MTB, majd Ciklo.
https://connect.garmin.com/modern/activity/1748677...
Elindultam montival, de beérve az erdőbe az első emelkedő után elkezdett fura hangokat hallatni a lánctányérom. Na mondom, már megint meglazult a hajtókarom... Haza tűztem, mert ugye nem volt nálam 8-as imbusz. Meghúzom a hajtókart, és akkor döbbenek rá, hogy nem ez a hiba. Valószínű, hogy a csillagon lazult fel a lánctányér??? Este kiderül a szerelő bácsinál. Felpattantam a ciklo gépemre, és felhatoltam Hollóson keresztül Bükkszentkeresztre, és visszafordultam. Még fáradtak voltak ma a lábaim, de azért jól esett, hogy nem olyan erőtlenül mozogtak mint a vasárnapi Bakony maratonon.