Sífutás (Klasszika) 20:01 [4] 5.0 km (4:00 / km)
Felnőtt Világbajnokság
Lahti
5 km-es klasszikus kvalifikációs futam
1. JONSDOTTIR Elsa-Gudrun ISL 15:23.9
2. OKORO Nansi BUL 15:44.0
3. PAUL Katerina AUS 15:58.1
26. Én 20:01.9
Nem is tudom hol kezdjem. Ez volt életem legjobb versenye. Soha nem éltem még át ilyet, mint most.
Még reggel nem is izgultam, de ahogy telt az idő egyre jobban kezdtem el. Aztán mikor kimentünk a helyszínre, akkor már teljesen kész voltam. Szó szerint remegtem, pedig nem fáztam. Mellesleg az időjárás elég hideg lett előző naphoz képest és a szél is fújt. Kimentünk pályát bejárni Vasziljevics Erikával lazán, én szinte csak totyogtam. Érezhetően gyorsabb lett a pálya, főleg lefelé. Pikkelyessel mentem egy kört, utána visszamentem a vaxoshoz. Még előző nap Merlin (magyar coach és vaxos) mondta, hogy menjek a saját lecem helyett a Büki Ádáméval, mert az puhább és rövidebb, így könnyebben is kezelhető. Úgyhogy miután levaxolta nekem ki is próbáltam. Tökéletes volt.
15 perc rajtig...Hú hát már nagyon izgultam. Egész sok ember kijött, attól függetlenül, hogy ez még nem volt hivatalos VB versenyszám. A pálya szélén is sokan álltak, plusz tudtam, hogy a többiek, akik a másnapi sprinten indultak, szintén kijöttek a pályához szurkolni.
Bementünk a melegítő zónába, ahol lemérték a magasságomat és a botomat, megkaptam a chippemet, kaptam egy zacskót a felesleges ruháknak, kamerákat nyomtak az arcomba és melegítettem.
3 percem van a rajtig. Beljebb mentem és egy aranyos kiscsajszi a kezembe nyomott egy piros filcet, hogy írjam alá a táblát. Ezt sem hittem volna soha, hogy dedikálni fogok, mint a profik. Felvettem a lecemet és felkészültnek éreztem magam. Beálltam, és láttam hogy a kivetítőn én vagyok. Egy kicsit azért fura volt látni így magam.:D
A rajt után az első kanyart elég szűkre csinálták, majdnem el is estem. Az első hintába láttam már Regit és Erikát is (fél- illetve egy perccel indultak előttem). A vax tökéletes volt, de tudtam, hogy nagyon nehéz főleg a pálya második része. Az első komoly emelkedőn már megvolt Erika. Amikor visszacsúsztunk a stadionba és megkezdtük a másik 2.5-ös kört, akkor csapott hátba Papp Ildi. Megpróbáltam tapadni utána a hosszú felfelében. Hallottam, ahogy a többiek a pálya széléről bíztatnak, ez egy plusz löketett adott. Sajnos nem bírtam sokáig és leszakadtam. Innen volt még hátra a pálya neheze. Két kemény emelkedő.
A kedvencem mégis a befutó marad. Ahogy párosbotoztam, a közönség a lelátón úgy hujjogot. Hatalmas élmény volt.